A három hullámban támadó járvány több mint húszmillió ember életét követelte, legalább kétszer annyit, mint maga a háború.
A háború a modern orvostudomány óriási fejlődéséhez vezetett, mindenütt átszervezték az egészségügyi szolgálatokat, kidolgozták a fertőző betegségek és járványok kezelésének hatékony módszereit, új eljárásokat fejlesztettek ki. Azonban ezek az eredmények és újítások sem tudták megelőzni és legyűrni a háború utolsó évében kitörő, magánál a háborúnál is több áldozatot követelő spanyolnátha-járványt. Az influenzaszerű megbetegedéseket, amelyek legalább 20 millió ember halálát okozták, mai ismereteink szerint a H1N1 vírustörzs okozta. Magának a járvány kirobbanásának nem sok köze volt Spanyolországhoz, amelyről a nevét kapta. Míg a hadviselő országokban ugyanis cenzúra akadályozta, hogy a katonák és a polgárok hírt kapjanak a járványról, elsőként a háborútól távol maradó Spanyolországban jelentek meg róla beszámolók. A járvány 1918-tól több hullámban söpört végig a világon. Utolsó áldozatainak egyike a trónjáról lemondott boldog IV. Károly, utolsó királyunk volt 1922-ben.
◆
„A 14. században dúlt fekete pestis óta egyetlen járványnak sem volt ennyi halottja."
8 Órai Újság, 1919. január 16.
„Az uram tegnap meghalt, Ottókám magas lázzal fekszik, félrebeszél. Anyám minden köhögésemre összerezzen. Gyászkarszalagoktól feketék az utcák."
Hannah Schulle, Braunschweig, 1919
inhalációs készülék
sterilizáló doboz
kötszer sterilizáló
(MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattára)
orvosi szekrény műszerekkel és kötszerekkel
kórházi hordágy és padok
(Makai László)
Megosztás
A győztesek a „nemzeti önrendelkezés” elvére hivatkoztak, döntéseikben azonban ennek nyoma sem volt.
Európa világpolitikai vezető szerepét az első világháború után az Amerikai Egyesült Államok vette át.
A kontinens győztes és vesztes hatalmai egyaránt hasonló gondokkal küzdöttek: társadalmi békétlenség és gazdasági kilátástalanság árnyékolta be a hétköznapokat.
A három hullámban támadó járvány több mint húszmillió ember életét követelte, legalább kétszer annyit, mint maga a háború.
A Wilson elnök kezdeményezte szervezet volt az első kísérlet a világ konfliktusainak békés rendezésére.
A kommunista diktatúrák lényege az első pillanattól kezdve az erőszak és a megfélemlítés volt.
Az európai társadalmak átalakítására tett kísérletek és a kommunista világforradalom kirobbanásának veszélye komoly kihívás elé állította a kontinens államait.
„Oszd meg és uralkodj!” A győztesek úgy rajzolták át a világ térképét, hogy lehetőleg állandósítsák az etnikai és vallási konfliktusokat.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyság a török hódoltság utáni történetének legnagyobb válságát élte meg.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább
