Az európai társadalmak átalakítására tett kísérletek és a kommunista világforradalom kirobbanásának veszélye komoly kihívás elé állította a kontinens államait.
Forradalmak akkor törnek ki, amikor a régi rend már halott, védekezésre képtelen, nincs többé ereje az életben maradáshoz. Az 1917-es bolsevik hatalomátvétellel Oroszország lett az első európai ország, ahol megkezdődött a Lenin és Trockij által képviselt új világ megvalósítása. A kommunista eszme követői Karl Marx útmutatása alapján a kollektív jogokra, az osztályharcra, a szociális igazságosság és a teljes társadalmi egyenlőség ígéretére alapozták jövőképüket. A kommunisták – ahogy nemzetközi himnuszuk, az Internacionálé is megfogalmazza – végképp el akarták törölni a múltat, ezért első számú ellenségnek tekintették az évszázados vagy akár évezredes hagyományokon alapuló nemzetállamot. A nemzetköziség jegyében kísérleteztek hát sorra a proletárdiktatúra bevezetésével (Berlin: 1918 novembere; Magyarország: 1919 márciusa; Bajoroszág: 1919 áprilisa), de Oroszországon kívül az első világháború után sehol sem sikerült tartósan berendezkedniük. A kommunista típusú forradalmakkal rokon vonásokat mutatott az olasz fasiszta és a német nemzetiszocialista mozgalom is. Ez utóbbiak azonban elvetetették a nemzetek fölöttiséget, sőt, kifejezetten hangsúlyozták nemzeti jellegüket. Olaszországban Benito Mussolininek 1922-ben sikerült megszereznie és megszilárdítania hatalmát, Németországban Adolf Hitler sörpuccsa 1923 novemberében még elbukott.
◆
„Mindenfelé olyanok kerültek hatalomra, akiket 1914 előtt sötét kalandoroknak tekintettek volna."
H. G. Wells
„Kíméletlen tömegterrort kell alkalmazni."
V. I. Lenin
„A mi mítoszunk a nemzet és annak nagysága."
Benito Mussolini
„A ti időtök lejárt. Mostantól a történelem szemétdombján a helyetek."
Lev Trockij
„Nem, mi nem bocsájtunk meg, mi bosszút követelünk!"
Adolf Hitler
„Nem kell senkit sem kímélni, hanem felkötni, elvtársaim."
Kun Béla
„A szocializmus azt jelenti: az uralkodó osztályt brutálisan elsöpörni."
Rosa Luxemburg
„A proletariátus a gyárakban hangosan kiabálta, hogy le a diktatúrával!"
Kun Béla
Ék Sándor: Kun Béla beszél a munkások előtt (olajfestmény)
Balázs István: Szamuely Tibor (öntött patinázott gipsz)
Balázs István: Stromfeld Aurél (öntött patinázott gipsz)
Farkas B.: Kovácsok (öntött bronz)
Konecsni György: Jelentkezés a Vörös Hadseregbe (olajfestmény)
Kolozsvári György: Marx és Engels (papír, szén, fa)
(Magyar Nemzeti Múzeum)
Megosztás
A győztesek a „nemzeti önrendelkezés” elvére hivatkoztak, döntéseikben azonban ennek nyoma sem volt.
Európa világpolitikai vezető szerepét az első világháború után az Amerikai Egyesült Államok vette át.
A kontinens győztes és vesztes hatalmai egyaránt hasonló gondokkal küzdöttek: társadalmi békétlenség és gazdasági kilátástalanság árnyékolta be a hétköznapokat.
A három hullámban támadó járvány több mint húszmillió ember életét követelte, legalább kétszer annyit, mint maga a háború.
A Wilson elnök kezdeményezte szervezet volt az első kísérlet a világ konfliktusainak békés rendezésére.
A kommunista diktatúrák lényege az első pillanattól kezdve az erőszak és a megfélemlítés volt.
Az európai társadalmak átalakítására tett kísérletek és a kommunista világforradalom kirobbanásának veszélye komoly kihívás elé állította a kontinens államait.
„Oszd meg és uralkodj!” A győztesek úgy rajzolták át a világ térképét, hogy lehetőleg állandósítsák az etnikai és vallási konfliktusokat.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyság a török hódoltság utáni történetének legnagyobb válságát élte meg.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább
