A győztesek a „nemzeti önrendelkezés” elvére hivatkoztak, döntéseikben azonban ennek nyoma sem volt.
A Párizs környéki kastélyokban hamar megkezdték Európa és a világ térképének újrarajzolását. A békemű legfontosabb alapelvének a „nemzeti önrendelkezés” hangzatos szólamokban meghirdetett jelszavát választották, ami azt ígérte, hogy az európai és az azon kívüli világ nemzetei maguk dönthetnek a sorsukról. Az ígéret nem teljesült. A béketárgyalásokon a „nemzeti önrendelkezés” csak a győztesek érdekei-nek megfelelő esetekben érvényesült, nem vonatkozott a vesztesnek kikiáltott birodalmakra, országokra, ahogy a győztesek által uralt kisebbségekre és a gyarmataikon élő közösségekre sem. Szemben az Európa háborúit lezáró korábbi békékkel, ezúttal semmibe vették a legyőzöttek érdekeit, sőt, valójában arra törekedtek, hogy megroppantsák és megalázzák őket. A veszteseket példátlan módon egyben háborús bűnösnek is bélyegezték, nemzeti büszkeségüket pedig minden lehetséges módon igyekeztek megtörni.
◆
„A versailles-i békerendszer a II. világháború kulcsa.”
Lucian Boia
„II. Vilmos elvesztette a háborút. Clemenceau elvesztette a békét.”
Ferdinand Foch
„Ez nem béke, hanem fegyverszünet húsz évre.”
Ferdinand Foch
„Sokkal többet ártott ez a béke a világnak, mint a háború.”
gróf Teleki Pál
„Az az igazságtalanság és arrogancia, amelyet a győzelem órájában mutatnak, sohasem lesz sem elfelejtve, sem megbocsátva.”
David Lloyd George
„Az erő az, amelynek igaza van.”
Georges Clemenceau
„Soha nem lesz béke Délkelet-Európában, ha a most létrejövő kisállamoknak jelentős magyar lakosságuk lesz.”
David Lloyd George
„El kell törölni a régi rendet és újat állítani a helyére.”
Woodrow Wilson
„Olaszország nem mond le harc nélkül Fiuméról.”
Vittorio Emanuele Orlando
Látom a győztesek önteltségét és könnyelműségét.
Thomas Mann
A trianoni békeszerződést becikkelyező
1921. évi XXXIII. törvény hitelesítő oldala
Horthy Miklós és Bethlen István aláírásával
(Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, nemesmásolat)
Íróasztalai készlet fedeles tintatartóval
(Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
Visszahonosítási okirat
Magyar Királyság útlevél
(Makai László, nemesmásolatok)
Megosztás
A győztesek a „nemzeti önrendelkezés” elvére hivatkoztak, döntéseikben azonban ennek nyoma sem volt.
Európa világpolitikai vezető szerepét az első világháború után az Amerikai Egyesült Államok vette át.
A kontinens győztes és vesztes hatalmai egyaránt hasonló gondokkal küzdöttek: társadalmi békétlenség és gazdasági kilátástalanság árnyékolta be a hétköznapokat.
A három hullámban támadó járvány több mint húszmillió ember életét követelte, legalább kétszer annyit, mint maga a háború.
A Wilson elnök kezdeményezte szervezet volt az első kísérlet a világ konfliktusainak békés rendezésére.
A kommunista diktatúrák lényege az első pillanattól kezdve az erőszak és a megfélemlítés volt.
Az európai társadalmak átalakítására tett kísérletek és a kommunista világforradalom kirobbanásának veszélye komoly kihívás elé állította a kontinens államait.
„Oszd meg és uralkodj!” A győztesek úgy rajzolták át a világ térképét, hogy lehetőleg állandósítsák az etnikai és vallási konfliktusokat.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyság a török hódoltság utáni történetének legnagyobb válságát élte meg.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább
