A békétlen Európa

A terem ismertetése

A kontinens győztes és vesztes hatalmai egyaránt hasonló gondokkal küzdöttek: társadalmi békétlenség és gazdasági kilátástalanság árnyékolta be a hétköznapokat.

Az első világháború után Európa civilizációs válságot élt meg. Népmozgalmak, népvándorlás, forradalmak, nyugtalanság, felfordulás, éhínség, polgárháborúk, puccsok kínozták meg a földrész lakosságát. A győztesek által újraszabott Európa igazi vesztessé vált, mert a békemű megszüntette a világot irányító politikai, gazdasági és kulturális vezető szerepét. Miközben a veszteseket igyekeztek minél jobban meggyengíteni, furcsamód a magukat győztesnek tartó európai nagyhatalmak sem lehettek elégedettek. Franciaország számos követelése nem teljesült, Nagy-Britanniában pedig egymást követték az elégedetlen munkások tüntetései, sztrájkjai. Az USA által szorgalmazott parlamenti demokratikus berendezkedés legitimációs válságot okozott a vesztes országokban. Míg a háború előtt csupán három köztársaság létezett Európában, számuk 1918 után 13-ra nőtt. Az átállás nehézségét mutatja, hogy 1918 és 1922 között alig akadt olyan kormány Európában, amelyik egy évnél tovább kihúzta volna. A németeknél és az osztrákoknál átlag nyolchavonta alakult ki kormányválság. A választópolgárrá vált tömegek számára a tömegdemokrácia hamar a kormányozhatatlanság, a törvénytelenség, a bizonytalanság, a korrupció és a kliensrendszer, vagyis a káosz szinonimája lett.

 

 

„1919-ben az európai birodalmakat nagymértékben kiterjesztették. Tíz éven belül ezek a birodalmak darabjaikra hullottak, és egy generáció alatt eltűntek."
Norman Stone

  

„Az angol ember soha senkit nem tisztel, csak azt, aki legyőzi őt."
David Lloyd George

  

„A német nép, a rend népe, nem tudott mit kezdeni a szabadságával."
Stefan Zweig

  

„Franciaország sosem felejti el 1,7 millió halottját."
Charles de Gaulle

 

 „A német jóvátételi követelések arra valók, hogy az országot fizetésképtelenné és gazdaságilag teljesen tönkre tegyék."
Raymond Poincaré

 

 „Amerika és Anglia nélkül Franciaország talán nem is létezne."
Georges Clemenceau

 

 „A mi célunk az, hogy kiéheztessük a teljes népességet. Férfiakat, nőket és gyerekeket. Hogy az öregeket és fiatalokat, a sebesülteket és egészségeseket a megadásig éheztessünk. A blokádot szigorúan betartatjuk, mert Németország már nagyon közel van az éhhalálhoz."
1919. március 3.

 

„A nem harcolók százezreit, akik 1918. november 11-e óta a blokád miatt pusztultak el, hidegvérrel gyilkolták meg, miután ellenségeink elfoglaltak minket, és a győzelem már biztosítva volt a számukra. Gondoljanak erre, amikor bűnről és büntetésről beszélnek! Távolról sem akarok minden felelősséget elhárítani ezért a pusztító világháborúért, de tagadom, hogy Németország lenne az egyedüli bűnös."
Ulrich von Brockdorff-Rantzau

 

„Teljes és abszolút függetlenséget akarunk!"
Eamon de Valera

 

„Írország az 1916-os húsvéti fölkelés óta forrong, az ír katonák sorra adták át fegyvereiket a Sinn Fein embereinek."
Robert Graves

 

„Ne kössetek üzleteket az angolokkal, ne viseljetek angol ruhákat, ne jelenjetek meg angol törvényszék előtt! Ne fizessetek adót!"
Mahatma Gandhi

 

„A háború megmutatta a mai Európán uralkodó civilizáció sátáni természetét. A közerkölcsnek minden törvényét összezúzták a győztesek az erény nevében. Semmiféle hazugságot nem találtak túlságosan nemtelennek. Minden bűn mögött durván materialista motívumok rejtőznek. Európa nem keresztény. A Mammont imádja."
Mahatma Gandhi

 

„Az az elgondolás, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, érdekes, de én nem hiszek benne."
Arthur Balfour

 

 „Mi britek sehol sem vagyunk elég erősek, sem Írországban, sem Angliában, sem a Rajnánál, sem Konstantinápolyban, sem Batumiban, sem Egyiptomban, sem Palesztinában, sem Mezopotámiában, sem Perzsiában, sem Indiában."
Sir Henry Wilson

 

„Kell egy elszánt, maroknyi csapat, mely tántoríthatatlanul hisz, tudja, mit akar, és egyenesen céljára tör."
Benito Mussolini

 

„A fasizmusnak semmiféle elméleti fegyvertára nincsen, mert minden rendszer tévedés, minden elmélet börtön."
Benito Mussolini

 

„A szuverenitás nem jár, el kell venni."
Musztafa Kemál Atatürk

 

 

 

Megosztás

További termek

Egy korszak szállt sírba

Ferenc József halálát a kortársak is tragédiaként élték meg.

Megjárták a frontot

A háború mérlege 10 millió hősi halott és 21 millió sebesült katona volt.

A békemű létrehozói

A győztesek a „nemzeti önrendelkezés” elvére hivatkoztak, döntéseikben azonban ennek nyoma sem volt.

Az amerikai évszázad kezdete

Európa világpolitikai vezető szerepét az első világháború után az Amerikai Egyesült Államok vette át.

A békétlen Európa

A kontinens győztes és vesztes hatalmai egyaránt hasonló gondokkal küzdöttek: társadalmi békétlenség és gazdasági kilátástalanság árnyékolta be a hétköznapokat.

A spanyolnátha pusztítása

A három hullámban támadó járvány több mint húszmillió ember életét követelte, legalább kétszer annyit, mint maga a háború.

Népszövetség, a nemzetek szövetsége

A Wilson elnök kezdeményezte szervezet volt az első kísérlet a világ konfliktusainak békés rendezésére.

Vörösterror

A kommunista diktatúrák lényege az első pillanattól kezdve az erőszak és a megfélemlítés volt.

A lenini modell

Az európai társadalmak átalakítására tett kísérletek és a kommunista világforradalom kirobbanásának veszélye komoly kihívás elé állította a kontinens államait.

Változások - 1914–1922

„Oszd meg és uralkodj!” A győztesek úgy rajzolták át a világ térképét, hogy lehetőleg állandósítsák az etnikai és vallási konfliktusokat.

Trianon árnyékában

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyság a török hódoltság utáni történetének legnagyobb válságát élte meg.