Kedves Látogatónk!

Az első világháború Európa uralmáért folyt, akárcsak a napóleoni háborúk, de mivel a földrész nagyhatalmai gyarmataikat is bevonták a küzdelembe, az összecsapás világméretűvé dagadt. Száz év távolából már kijelenthetjük: az egymással szembenálló európai hatalmak nem bírtak egymással. Pontosabban, a régi egyensúlyt fenntartó Nagy-Britannia Franciaországgal és Oroszországgal együtt sem tudta legyőzni a feltörekvő és erős Német Császárságot. Az antant, azaz a Nagy-Britannia és Franciaország vezette szövetség győzelmét egy új világpolitikai szereplő, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése hozta el, de a győzelem ára iszonyatos volt. Amikor 1918 novemberében a központi hatalmak sorra letették a fegyvert, a háborúban mozgósított 65 millió katonából már mintegy tízmillióan hősi halált haltak, huszonegy millióan megsebesültek. A háború végén kirobbanó kegyetlen járvány, a spanyolnátha világszerte még legalább húszmillió emberéletet követelt. Európa négyévnyi öldöklés után sem talált nyugalomra, sokkal inkább egy olyan kísérleti laboratóriummá változott, ahol a bizonytalanságot addig ismeretlen és új erők élet-halál harca állandósította. A háború valójában nem ért véget. A győztesek által Versailles-ban létrehozott új világrend máig ható konfliktusok egész soráért felel. Az 1914-ben kezdődő világháború és az azt lezáró békemű révén új, de háborgó világ született.

Dr. Schmidt Mária

a Terror Háza Múzeum főigazgatója,
az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja,
a XX. Század Intézet főigazgatója